Bemutatkozás

A szakma

A magam bemutatása nehéz, vajon mire vagytok vagytok kíváncsiak? Mi az, ami segít megismerni engem és mindezt úgy átadni, hogy már látatlanul is bízz bennem?

Legfontosabb szakmai állomásom az a 10 év** ifjúságsegítői tapasztalat**, amelyet az azóta megszűnt Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítványnál töltöttem. Szoktam mondani, hogy olyan probléma, amellyel ott nem találkoztam, az nem is létezik. Hálás vagyok érte, mert valóban jellemformáló volt az a sok száz történet, amivel találkozhattam, rengeteg mindenre tanított meg. Beleláthattam a legnehezebb sorsokba, óriási fejlődésekbe, változásokba, a függés, a bántalmazás, a szegénység, a számkivetettség rengeteg aspektusába és abba, hogy mégis milyen végtelen sok életerő van bennünk, és milyen sokat számít egymás támogatása.

Teljesen új világba csöppentem, amikor ezek után képzésszervező, majd** HR-es** lettem. Közszférában, majd multinacionális környezetben. HR-esként láttam, mi mindent tud egy jó és egy toxikus vezető illetve munkahely tenni az emberekkel. A feladatok, célok meghatározása, az egymás közötti kommunikáció, a felelősségi határok, az együttműködés, a munkatársakba vetett bizalom — csupa olyan kérdés, ami a legtöbb helyen egyszerűen nincs rendben. És ez a rendetlenség könnyen vezet felesleges stresszhez, állandó feszültséghez, kimerültséghez. Amikor valaki felmond, megkérdezzük az okát, a válaszadók kb 80 %-a válaszolja azt, hogy "nem a munkával volt a baj... hanem.." Olyan HR-es voltam, akit igazából az emberek érdekelnek, legyen vezető vagy beosztott. Minden szervezet sikeressége, a benne dolgozó kollégákon múlik, de csak az tud jól teljesíteni, aki jól van. Ezért végeztem el a SOTE - munkahelyi mentálhigiénikus képzését. Mentálhigiénikusként abban tudok egy munkahelyi szervezetet támogatni, hogy mi a leghatékonyabb eszköz a kollégák jóllétéért és ez nem a wellbeing programok összessége, ez azon túlmutat Ez a tudás ma nagyon sokat segít a coaching munkámban. Tudom, milyen a munkahelyi stressz és milyen nehéz megküzdeni a munkahelyi problémákkal.

Emellett soft skill fejlesztő trénerként is dolgozom, a csoportokkal való közös munka, közös tanulás az egyik legélvezetesebb tevékenységem. Nagy felelősséggel jár, ugyanakkor igazi tanulási közeg, nekem is. Kedvenc témám az együttműködés fejlesztése és az erőszakmentes, hatékony kommunikáció.

A masszázs szeretete váratlanul jött az életembe és az a hit, hogy csak beszélgetéssel lehet adni, egy pillanat alatt megdőlt bennem. Az érintés alapszükséglet, nyugtat, biztonságot ad, vigasztal. Sok helyzetben nem kell szó, nem segít a szó. Elég az érintés. Emiatt én relaxmasszázst csinálok a paraszimpatikus idegrendszert (vagus nervus vagy bolygóideg) nyugtató technikákkal ötvözve.

Ez a 25 évnyi emberekkel való foglalkozás formálódott bennem egy szemléletté, amelynek középpontjában az elfogadás áll. Ezzel az attitűddel szeretek emberekkel foglalkozni.

Önismereti munkám

Fontosnak tartom, hogy lássátok, támogató szakemberként nem "felülről", nem kívülállóként, nem megmondó emberként működöm. Sőt. Kizárólag a partnerségben hiszek. Mindenki a saját életének a szakértője! Én csak hozzá tehetek, egyenrangúan, támogató hozzáállással. Fontosnak tartom, hogy tudjátok én is megharcoltam a magam harcait, nem is keveset. Büszkén vállalom, hogy sokat tettem a saját jóllétemért.

Nem adatott meg felhőtlen gyermekkor, nem jöttek könnyen a kapcsolatok, legyen az baráti vagy párkapcsolat, nem volt soha konfliktus nélküli az életem. Ismerem a gyászt, a kétségbeesést, a magányt, a szorongást, a dühöt, a szomorúságot. Azt azonban nagyon hamar felismertem, hogy az egyetlen kiút befelé van. 17 évesen pszichodráma csoportba, majd analitikus szemléletű pszichoterápiába, végül Gestalt terápiába jártam. Két olyan szakember támogatott, akiknek örökre hálás leszek. Segítettek olyanná válni amilyen amúgy is vagyok. (Ahogy Carl Rogers megfogalmazta: „A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, akkor tudok megváltozni.”) Az önismereti út a sírig tart. Illetve segítő szakmát végzők esetén kötelező is, hogy folyamatosan tisztában legyenek önmagukkal.

Magánéleti szerepeim

Anya vagyok. Egy csodás kamasz lányom van. Elvált nő vagyok. Nagyon szeretek nőnek lenni. Sokat dolgoztam azon, hogy meg tudjam élni a nőiséget, kiteljesedve, boldogan, hol kapcsolatban, hol egyedülállóként. Most, 46 évesen kezdek bele életem egyik legnagyobb kihívásának: azzal foglalkozni, amit igazán szeretetek. A sok nyüzsgés után jól esik az egyedüllét is. A természet, a vízpart, a zene.

Miért engem válassz?

Egy célom van: hitelesnek lenni és olyan szakembernek, akiben maximálisan meg lehet bízni, akinek meg lehet nyílni. Nem ijedek meg a nehézségtől, a mélységtől, a titkoktól. Nem ítélkezem. Szeretem az embereket. Hiszem, hogy mindenki a maga módján a jóra törekszik. Mély meggyőződésem, hogy a támogató szerep csak egyenrangúságban, partnerségben működik. Egészen biztos vagyok abban, hogy mindenki tud változni, hogy minden élethelyzetet lehet könnyebbé tenni és mindig van megoldás, kiút.

Tanulmányaim

• ELTE — Művelődésszervező, ifjúságsegítő animátor specializáció
• SOTE Mentálhigiéné Kar — Munkahelyi mentálhigiénikus
• Trénerek Iskolája Soft-skill tréneri végzettség
• Grow Csoport — Integratív life coach végzettség
• Arc, fej és relaxációs masszőr